Vigyázat szklerotiniajárvány!

Komoly hozamcsökkenésre számíthatnak a napraforgó-termesztők

Az idei esős és viszonylag meleg nyár nagyon kedvező feltételeket teremt a Sclerotinia sclerotiorum, magyarul a fehérpenész fertőzésének és további szaporodásának. Ez pedig súlyos veszteséget okoz a napraforgó- és a repcetermelőknek. A betegség már az ország számos pontján megjelent, például Pinkamindszenten a repcében már most 26%-os a fertőzöttség.” – figyelmeztetett Sebestyén István, a Kwizda Agro Hungary Kft. növényvédelmi szakmérnöke.

A szklerotinia mind az öt kontinensen előfordul. Hazánkban is őshonos, lágyszárú, kétszikű növényeket megtámadó agresszív gombafaj. 408 különböző gazdanövényen (például a napraforgón és a repcén, de sok gyomnövényen is) megél, így óriási terület lehet veszélyben. Ha nem kezelik, hosszú ideig lappanghat a fertőzés a talajban, és esős időben könnyen országossá is alakulhat a járvány. Bár szárazabb nyarakon csak kis arányban betegíti meg a növényeket, a talajban túlélő szaporítóanyagai, a szkleróciumai 10-20 évig is túlélhetnek. Gombafonál formájában az előző évek növénymaradványain is sokáig fennmarad.

A szklerotínia szaporodásához az kell, hogy a talaj 6 napig vízzel telített legyen, meleg, párás levegő és fény szükséges, amely feltételek idén adottak. Így a repcében és a napraforgóban is jelentős fertőzöttséget lehet már tapasztalni.

A repcénél a kár jórészt a kényszerérésében nyilvánul meg, ezért látszólag kisebb a veszteség, és nem vesznek róla tudomást a gazdák, így gyakorlatilag maguk fertőzik meg a földjeiket. A napraforgóban is megjelentek már a kórokozó gombafonállal történt fertőzésének első tüneti: hervadtság, lekonyuló levelek. Az igazán súlyos veszteséget a gombából szóródó spórák milliói okozzák. Ilyenkor a tányérra is kiterjedő megbetegedésnél a virágzat úgy néz ki, mint egy rács, végül az egész növény „elszárad”, a tábla eldől, akár a teljes termés is elveszhet.

A legnagyobb veszélyben az olajos növények vannak, amelyeket tavaly csaknem 900 ezer hektáron termesztettek hazánkban (pl. napraforgó 625 ezer hektár, repce 225 ezer hektár). A repcében száraz időszakban is legalább 10-15%-os a fertőzöttségi szint betakarítás előtt, ami esős években akár 40-100%-ig is emelkedhet. Csapadékos szezonban a napraforgónál akár teljes táblákat, vagyis a termés 100%-át is elpusztíthatja. Ez a tavalyi termésadatok alapján, a járványos évekre jellemző 40%-os terméscsökkenéssel számolva a repcetermelésben 26 milliárd forint, a napraforgónál 67 milliárd forintos veszteséget is jelenthet országosan.

Aki most tapasztalja a szklerotiniafertőzést, az kénytelen számolni a kárral. Ebben az évben már nem tudja megóvni a termést, viszont a következő évek érdekében mindenképpen kezelnie kell a földjeit. A vetésforgó alkalmazása ugyanis csak részleges megoldást jelent, mert legalább 6 évig nem lenne szabad semmilyen kétszikű gazdanövényt vetni ahhoz, hogy a szkleróciumokat azok természetes ellenségei a Coniothyrium minitans és Trichoderma hiperparazita gombafajok beavatkozás nélkül elpusztítsák. Célszerű tehát a szklerotinia természetes ellenségét még most, aratás előtt a növényre, vagy esetleg utána a tarlóra kijuttatni. Védekezéssel a Coniothyrium spóraszámát nagyságrendileg növeljük a talajban, vagyis ökogazdálkodásnak megfelelő, biológiai módszert alkalmazunk. Az aratás és a vetés idején alkalmazott módszerekkel akár egy szezon alatt teljesen megszabadulhatunk a fertőzésről.