Tudta, hogy békalencsén élnek a jövő tehenei? | Agrárágazat

Tudta, hogy békalencsén élnek a jövő tehenei?

Egyre kevesebb a termőföld, de egyre több az ember, így mind több fehérje kell az állattakarmányozáshoz. Vannak ugyan újrafelfedezett növény-alternatívák, de hogy a lápok, tavak „vízi szőnyegei” felkeltik a takarmányfejlesztő kutatók érdeklődését, az mégis meglepetés. És ez még nem minden: a jövőben chipek segíthetik a takarékos etetést… Hogy is van mindez?

Közismert, hogy mind komolyabb fejtörést okoz a takarmánykutatóknak és -fejlesztőknek az állatok számára szükséges egészséges, tápláló takarmány, így például a jól hasznosítható fehérje biztosítása. Egy fiatal magyar kutatónak meggyőződése: a lucernánál jelentősen kisebb területen előállítható, de kiváló minőségű fehérjeforrás lehet a – békalencse.

Hatalmas előny

Mindez a K&H Bank fenntartható agráriumért kiírt ösztöndíjpályázatán került reflektorfénybe, miután az egyik ifjú kutató, Győri Rebeka, az Állatorvos-tudományi Egyetem fiatal hallgatója szakmai anyagában rámutatott: az állattenyésztés hatékonysága alternatív takarmányok használatával is növelhető. Ilyen például a békalencse, ami a béltartalom és emészthetőség szempontjából is kedvező és hatékony proteinforrás lehet. Nyersfehérje-tartalma 50%, ám ez majdnem teljes egészében olyan valódi fehérje, amelyet a monogasztrikus, azaz együregű gyomrú állatok (például a sertés), közvetlenül tudnak értékesíteni. Hatalmas előnyt jelenthet továbbá a fenntarthatóság szempontjából, hogy miközben tápértéke közel azonos a lucernáéval, tizedannyi területen képes elszaporodni. (E növény leggyakoribb fajai a kis, a nagy békalencse és a keresztes békalencse; mindhárom gyorsan növekszik, lényegében úszó szőnyeget alkot a vízen, amivel egyrészt gátolják az algásodást, másrészt fontos táplálék-kiegészítőként szolgálnak a halaknak. Kedvező viszonyok (napfény, védettség) esetén gyorsan beborítja a felszínt – a szerk.)

Chipes etetés – pazarlás nélkül

A fiatal magyar kutató pályázata foglalkozik a takarmánytárolás- és kiosztás újragondolásával is. Megállapítása szerint a jövőt az állat igényeire szabott, egyedi chipes etetés jelentheti: a legkiválóbb precíziós etetőrendszerek is minimum 5%-os pazarlással működnek, miközben a takarmányozás oldaláról az emészthetőség problémája további 8-10%-os veszteséget is okozhat. – A megoldás egyrészt az egyedi chipes etetés lehet, mely során az állat igényeinek és kondíciójának megfelelő fejadagokat kaphat. Másrészt a takarmányok ledarálásával az emészthetőséget is fokozhatjuk, mivel így az enzimek jobban hozzáférnek a tápanyagokhoz az emésztőrendszerben – mondta el Győri Rebeka.

(Forrás: &H; Kohout Zoltán)

Kapcsolódó cikkek