Talaj nélkül nincs civilizáció

„Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket"

Albert Einstein alcímbeli idézete tökéletesen összefoglalja az először megrendezett Talajegészség Konferencia mondanivalóját, amely esemény minden bizonnyal hagyománnyá válik, hiszen rekordidő alatt elkeltek a jegyek. 2017. november 16-án zsúfolásig telt a budapesti Rubin Wellness & Conference Hotel nagyterme, ahol a számos külföldi előadón túl több hazai szakértő is prezentált.


A rendezvény szervezője Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Bt. ügyvezetője, aki megosztotta velünk, miért gondolta úgy, hogy Magyarországon is szükség van egy ilyen konferenciára.

– 2016-ban Angliában részt vettem egy konferencián, aminek az volt az alapgondolata, hogy milyen lehetőségek rejlenek az angol termőföldekben, ahol a gazdálkodók évről évre megdöntik saját búzarekordjaikat. Úgy gondoltam, egy ilyen jellegű tanácskozás Magyarországon is érdekes lehet, hiszen több fronton is úgy ítélik meg, hogy a magyar gazdálkodók nem termelnek elég hatékonyan. Nos, mi lehet a hatékony gazdálkodás kulcsa? Véleményem szerint a tőkét és külső segítséget igénylő precíziós gazdálkodáson és öntözésen kívül létezik egy költségkímélő, azonnal elkezdhető módszer, mégpedig a talajaink megfigyelése, építése és jobb kihasználása. Ez utóbbi téma körüljárására rendeztük meg az első Talajegészség Konferenciát.

 

„Jobb talajok a jobb gazdálkodásért"

E mondat az USA-ból érkező Gary F. Zimmer hitvallása, aki 300 hektáros, ökológiai családi gazdaságában európai fejjel is értelmezhető technológiákkal és eszközökkel dolgozik. A Midwestern BioAg alapítójának számos könyve jelent meg a témában. A szakembernek van egy 6 pontból álló listája, amit legszívesebben minden gazdának átnyújtana. Íme, a bizonyos 6 pont!

1. Vizsgáld be a talajaidat és tápláld őket kiegyensúlyozottan!

2. Használj jó minőségű műtrágyákat, amelyek kíméletesek a talajélethez!

3. A különböző növényvédő szerek, valamint a szervetlen nitrogénműtrágya szükséges rossz - kezeld ezeket így, és csak akkor használd, amikor nem tudsz mást alkalmazni!

4. Maximalizáld a változatosságot megfelelő vetésforgó és takarónövények alkalmazásával!

5. Céllal és okkal történjen a talajművelés!

6. Tápláld a talajéletet komposzttal, takarónövényekkel, szervestrágyával és a szármaradványokkal!

– A tanácsom az, hogy a fenti pontok alapján értékeljük ki, hol tart e pillanatban a gazdaságunk. Amikor például egy új terület kerül hozzám, én az első két évet a talaj felépítésére szánom. Talajvizsgálatot készítek, és ami hiányzik vagy nem megfelelő mennyiségben van jelen, azt feljavítom, majd utána elkezdem alkalmazni a takarónövényeket. Ha például nitrogénhiányos a terület, akkor nitrogénkötő növényeket vetek, vagy ha nagyon szükséges hozzányúlni, akkor átlazítom, de két évig igazából csak költök a talajra. Viszont a két év elteltével már sikeresen tudok biológiai alapú gazdálkodást folytatni. Tehát ha a talajállapotot javítjuk, és serkentjük a talajéletet, akkor a sikeres gazdálkodás útjára léptünk - foglalta össze Gray F. Zimmer, aki 50 évnyi munka alatt nemcsak a talajművelés, hanem a tápanyag-gazdálkodás és a talajélet terén is számtalan tapasztalatot gyűjtött.

A talajművelő retek atyja

Steve Groff Pennsylvaniában (USA) 120 hektáron gazdálkodik, a zöldségtermesztés mellett kukorica, lucerna, szója és a kalászosok jelentik a vetésforgó legfőbb elemeit, és persze a takarónövények. Steve több mint 20 éve foglalkozik a köztesnövényekkel. Miután megunta, hogy a családi gazdaság területein olykor 60-70 cm mély árkokat képez a lezúduló csapadék, új megoldás után nézett. Felhagyott a szántással, azonban ez nem volt elég: a rendszert kiegészítette a takarónövényekkel. Kezdetben rozzsal és szöszös bükkönnyel fedte a területeit, majd a takarmányretek különböző fajtáival kísérletezett. E munka eredményeként született meg a ma Tillage Radish-ként ismert talajművelő retek.

– A takarónövények alkalmazása maga az utazás, és nem az úticél! Gondoljuk át, hogy mit akarunk hosszútávon elérni. Az én farmomon 30 évvel ezelőtt összesen 2% szervesanyag-tartalma volt a talajnak, mostanra 5,5%, néhol 6% felett van. Ez a változás azért következett be, mert idővel egyre több takarónövényt alkalmaztam, amivel szemben egyre kevesebb forgatásos művelést végeztem. A takarónövényeket tanulmányozni kell, és meg kell érteni. Kezeljük úgy, mint a főnövényeinket! Tegyük fel a kérdést: mit akarok elérni a takarónövényeimmel! Számomra a takarónövények alkalmazása és a forgatás nélküli talajművelés arról szólnak, hogy megoldhassam a problémám, amit nekem az erózió jelentett. Sokan szegezik nekem a kérdést, hogy mi a legfontosabb eszköz a takarónövény technológiában. Nos, az ásó vagy lapát! Vizsgáljuk meg, mi a különbség a takarónövénnyel borított, illetve az anélküli terület között. Számoljunk gilisztát! Az én talajomban hemzsegnek – mesélte Steve Groff, majd hozzáfűzte: „a talajaim már annyira stabilak, hogy olyan dolgokat is megtehetek, amikről korábban csak álmodtam. Egyre több lehetőségem lett, ahogy a talajaim fejlődtek. Gyakorlatilag változnak a játékszabályok, ahogy játszod a játékot."

A talajművelő retek atyja magyarországi látogatásakor bejárt 4 hazai gazdaságot, és örömmel látta, hogy egyre több gazda próbál áttérni a forgatás nélküli technológiára. Ám véleménye szerint ez önmagában kevés a sikeres növénytermesztéshez, sokkal, de sokkal intenzívebben kellene használnunk a takarónövényeket.

Gary F. Zimmer (USA), Sarah Singla (Franciaország), Steve Groff (USA)

Kevesebb eszköz, jobb talaj!

– A sikeres gazdálkodás alappillérei: takarónövények és forgatás nélküli talajművelés – hangsúlyozta Sarah Singla, dél-franciaországi családi gazdálkodó, aki lassan 20 éve a forgatás nélküli művelés elkötelezettje. Nuffield-ösztöndíjasként 2011-ben beutazta a világot, hogy elmélyítse a talajtermékenységgel, direktvetéssel és a holisztikus mezőgazdasági megközelítéssel kapcsolatos ismereteit. Nagy szenvedéllyel és energiával népszerűsíti a fenntartható gazdálkodást, amelyben a gazdasági, társadalmi és környezeti érdekek egymást erősítik, nem pedig gátolják. Inspiráló előadásaival igyekszik minél több francia és európai gazdálkodóhoz eljuttatni a talajmegújító mezőgazdaság módszereit és eredményeit.

– Próbáljunk változtatni a szemléletünkön. Forgatás nélküli mezőgazdasági tevékenységünk csak akkor lesz eredményes, ha jó takarónövényeket használunk. Tehát ha leállunk a szántással, akkor az első lépés az, hogy bevezetjük a takarónövényeket a rendszerünkbe. Kiemelném, hogy ez nem költség, hanem befektetés. Ha pénzt költünk a takarónövényekre, akkor a megtérülés például jelentkezhet abban, hogy az összes kiadott tápanyag felhasználásra kerül a talajban, ami hosszú távon sikerre viszi a gazdálkodásunkat. A talaj az alapja mindennek: ha nincs talaj, nincs civilizáció. Ha elhatároztuk, hogy átállunk a forgatás nélküli technológiára, véglegesen töröljünk egy szót a gondolatunkból: lehetetlen – hangsúlyozta Sarah Singla, majd hozzátette: „és adjuk el az ekét!"

Összegezve ezt a nagysikerű konferenciát, a végén én is tanácsolnék egyet: jövőre időben foglaljon jegyet, ha Ön is szeretne részt venni a 2018-as Talajegészség Konferencián, mert akik idén ellátogattak az eseményre, 2018-ban biztosan visszatérnek!

Kalmár Nárcisz