Szórva vető adapterek a „zöldítési” munkákhoz | Agrárágazat

Szórva vető adapterek a „zöldítési” munkákhoz

Kiadvány, amelyben megjelent: 

A szántóterülethez kötött „zöldítési” kritériumok – az állandó gyepterületek fenntartása, a növénytermesztés diverzifikálása és az ökológiai célterületek fenntartása – teljesítésének gyakorlati megvalósításai közül, a mezőgazdasági termelőknek célszerű a könnyebben teljesíthető ökológiai jelentőséggel bíró másodvetéseket választani, hogy az ezzel járó terület alapú támogatást is megkaphassák. További előny lehet az is, hogy a termelőknek az ökológiai jelentőségű másodvetésekhez a szórva vető adapteren kívül – külön beruházást igényelő – speciális munkaeszközre nincs szükségük, mivel a másodvetésű növények talaj-előkészítéséhez, vetéséhez, majd a beforgatásához a hagyományosan használt szántóföldi munkagépek is jól alkalmazhatók.


1.kép Väderstad BioDrill 360 szórva vető adapter Carrier XL 625 rövidtárcsára szerelve
 

A különböző műszaki megoldású szórva vető adapterek alkalmazásai elsősorban a munkagépekre szerelt műveletkapcsolásaikban, a szórva vethető ökológiai jelentőségű másodvetésű növényeknél kerültek előtérbe, de ezek a többségében aprómagvető egységek pl. a nitrogénmegkötő pillangós növények (herefélék, lucerna stb.) szántóföldre telepítésekor is jól használhatók. A szórva vető adapterek másik igen fontos és lényeges alkalmazási területei a rét-legelők, kaszálók, tartós gyepek – állomány-visszapótló – felülvetéses felújításai, amelyek egyben a gabona direkt vetőgépes használatú felújításokat is helyettesíthetik.


2.kép Düvelsdorf ES-8 Standard pneumatikus szórva vető adapter

 

Változtak a zöldítés szabályai

A 2015-ös és 2016-os év gazdálkodói tapasztalatai alapján az FM felülvizsgálta és módosította a zöldítési feltételeket tartalmazó rendeleteket [10/2015. (III. 13.) és 22/2016. (IV. 5.) FM rendeletek], közöttük az ökológiai jelentőségű másodvetésekre is vonatkozó jogszabályokat. A módosító 13/2017. (III. 17.) FM rendelet legfontosabb előírásai:

■ az állandó kultúráknak számító növények száma több fás szárú energetikai ültetvénnyel és lágyszárú energianövénnyel, valamint sok (10) lágyszárú növényfajjal is bővült;

■ bővült a nitrogénmegkötő növénnyel vagy azok keverékével hasznosítható földterület, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszám aránya meghaladja az 50%-ot;

■ a nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növényeknél május 1-jétől szeptember 30-ig; az egynyári növények esetében április 1-jétől május 31-ig; a szójánál május 15-től július 15-ig; zöldborsó és lóbab esetében május 1-jétől május 31-ig; közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig tart;

■ az ökológiai jelentőségű másodvetések esetén a jogalkotó eltörölte a július 1-jei időkorlátot, így a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév október 1-jéig vetett keverék is elfogadható (így, most már akár júniusban is vethető zöldtrágyanövények keveréke);

■ az idei évtől az ökológiai jelentőségű másodvetésben figyelembe vehető növényfajok listája a következő fajokkal bővült: sziki kender; négermag; abesszin vagy etiópiai mustár; fekete zab; pannonbükköny; len és takarmánybaltacim;

■ az elmúlt két év tapasztalatai alapján – annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése –, a jogalkotó fenntartási időszakot is előír. Így a vetéstől számított legalább 60 napig az ökológiai jelentőségű másodvetést a mezőgazdasági termelő nem forgathatja be. Az ökológiai jelentőségű másodvetést október 1-jéig kell elvetni és a vetést, illetve a beforgatást a munkaműveleteket követő 15 napon belül kell bejelenteni;

■ a jogalkotó kiegészítette és pontosította a gyomosodás különböző fokozatait is, stb.

A 13/2017 (III. 17.) FM rendelet keretében megjelent módosítások a „frissített” – kizárólag elektronikus megjelenítésű – Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv-ből letölthetők.


3.kép Güttler SuperMaxx kultivátor EPS-5 szórva vető adapterrel
 

Szórva vető adapterek csoportosítása

A szórva vető adapterek (vagy aprómagvető egységek) rendeltetése a különböző vetőmagvak (pl. a fűfélék; gabonafélék; pillangósok; zöldtrágyanövények) szórva történő kivetése, valamint esetlegesen, talajfertőtlenítő szerek/műtrágyák talajra juttatása. A különböző munkagépekre szerelhető szórva vető adaptereknek három alapvető változata is van: a gravitációs magkijuttatású, a pneumatikus magtovábbítású, illetve a röpítőtárcsás szóró szerkezetű vetőegységek ismeretesek. A mechanikus magadagolású és gravitációs magkijuttatású adapterek csak kisebb (max. 4 m) munkaszélességekben – kizárólag a merev vázú munkagépekhez – készülnek, jellemzőik a keskeny és hosszú (~150-300 literes) magládák, amelyek a gépek vázán keresztben kerülnek elhelyezésre. A magládák a levezető csövek számával megegyező (6-8 db cső/m) magadagoló egységgel vannak ellátva, amelyek egyenletes elosztást biztosítanak a teljes munkaszélesség mentén (Evers Agro GP-300; Väderstad BioDrill BDX és BDR; Weaving Seeder stb.). A röpítőtárcsás rendszerű szóró szerkezettel rendelkező adapterek (Akpil Poplon; APV ES/ZS; Technik-Plus TP-Professional stb.) leginkább a fejtrágyázásokra használatosak.


4.kép He-Va Subsoiler középmély lazítóra szerelt Hatzenbichler Air 8 szórva vető adapter (+ Stocks Nitro Jet folyékony műtrágya kijuttató)

 

A legelterjedtebbek a pneumatikus rendszerű szórva vető adapterek

A szórva vető adapterek nagy többsége pneumatikus vetési rendszerű – központi adagolású és soronkénti elosztású – magtovábbítással működik, amelyeknek előnye a nagy (3-24 m) munkaszélesség-tartományban való használhatóság. A központi – acéllemezből/műanyagból készülő, általában csonka gúla alakú – magtartályok különböző (~120-800 liter) űrtartalmúak, feltöltésük kézzel/feltöltő csigával is elvégezhető. A pneumatikus vetési rendszerű, központi adagolást végző adapterek adagoló eleme a központi cellás henger, és a magvak a cellákból a ventilátor nyomóágának légáramába, majd onnan – az ún. sípok/magelosztókúp(ok) segítségével – sorokra bontva, külön-külön maglevezető csöveken és a magterítő szerkezeteken keresztül „szétszórva” kerülnek a talajra. A maglevezető csövek száma – a munkaszélességtől függően – 6-24 db is lehet, osztásuk a munkagépeken ~40-75 cm közötti. A magkiadagoló cellás hengerek (a különböző méretű magvak kivetéséhez) szerszám nélkül kicserélhetők, a magtovábbítást végző, a levegő túlnyomását előállító ventilátor meghajtásáról elektromos vagy hidraulikus motor gondoskodhat. A vetőmagvak a talajművelő és lezáróegységek között szóródnak a talajra, majd a lezáróhengerek a talajba dolgozzák azokat. Egyes konstrukcióknál a műholdas GPS-rendszerrel, a traktor vezetőfülkéjének terminálja a kivetendő magmennyiséget – a munkasebességtől függetlenül, útarányosan – a magadagoló cellás henger fordulatszámának változtatásával szabályozza. A korszerűbb adaptereknél, a vetést megelőző, leforgatási (magmennyiség kalibrálási) munkaművelet is egyszerűen és gyorsan elvégezhető, amelyhez a gyártók „leforgató-készletet” biztosítanak. A legtöbb szórva vető adapterhez a (CE irányelveknek, illetve a biztonsági előírásoknak megfelelő) munkagépekre való felszerelésüket biztosító tartóvázak és lépcsővel ellátott magfeltöltő platform is tartozik.


5 kép Amazone Certos 7001-2TX kompakt tárcsa Greendrill 500 szórva vető adapterrel

 

Gépkombinációk kialakításának lehetőségei a szórva vető adapterekkel

A szórva vető adapterek a különböző talaj-/gyepművelő alapgépek vázára vagy a vonórúdjára szerelhetők fel, de az üzemeltető erőgépek mellső-/hátsó hárompontos függesztő szerkezetére felkapcsolt szórva vető adapteres gépkombinációk is ismertek. A különböző másodvetésű növények vetőmagjainak talajba juttatására – a legrövidebb időn belül és a legmegfelelőbb talajállapotnál – a tarlóhántással egy menetben, a kompakt tárcsákra szerelt szórva vető adapterek használatával végzett vetések a legalkalmasabbak. A hántott tarlóba történő másodvetésekre ugyancsak jól alkalmazhatók a szórva vető adapterrel felszerelt kombinált talajművelő gépek (szántóföldi kultivátorok; kombinált magágykészítők; rotációs forgóboronák stb.), illetve önmagukban a Cambridge, Crosskill, Prismenwalzen profilos nehézhengerek, szórva vetővel ellátva. A gyepkarbantartó és felújító vetési munkákra a szórva vető adapterek a különböző gyepboronákra szerelt kombinációi a leghatékonyabbak, természetesen megfelelő – az apró vetőmagvak és a talaj optimális kapcsolatát biztosító –, lezáró nehézhengeres kiegészítéssel.

A szórva vető adapterek választékát és főbb műszaki jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze.

 

Pneumatikus rendszerű szórva vető adapterek főbb műszaki jellemzői

Megjegyzés: Forrás: Internet és gyártmányismertetők (2017)
*Rövidítések: e. = elektromos, h. = hidraulikus, m. = mechanikai meghajtás

 

Dr. Fűzy József

Kapcsolódó cikkek