A szármaradvány bontásban rejlő értékek | Agrárágazat

A szármaradvány bontásban rejlő értékek

Kiadvány, amelyben megjelent: 

A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell forgatni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani.

 

Miért létfontosságú?

Minden megművelt területet szár- és gyökérmaradványok borítanak, melyek ugyanúgy tartalmazzák a legfontosabb szerves anyagokat, makro- és mikroelemeket, mint a betakarított termés. Amennyiben az elhalt növényi maradványokat Phylazonit Tarlóbontóval kezeljük, és a talajba keverjük, akkor a következő kultúrnövényeknek is hasznára válnak. A szármaradványok igazán értékesek a talaj számára: egyrészt bomlásuk során tápanyagok tárulnak fel belőlük a talajélet számára, másrészt a talaj humusztartalmát gyarapítják – végső soron a növény számára felvehető tápelemek szabadulnak fel belőle.

 

Talajbaktérium-készítményt a folyamat tudatos irányítása és felgyorsítása miatt kell használnunk. Talajéletünket a tarlómaradványok bontásával visszazökkenthetjük a normális kerékvágásba. Baktériumok nélkül nincsen hatékony szármaradvány-bontás, hiszen a munka érdemi részét a talajban lévő mikroszervezetek végzik.

 

A szerves anyagok bomlása és a humuszképződés

A termőföld szervesanyag-tartalmát a talajban található élőlények, az elhalt növényi és állati maradványok, valamint a lebomlás során felszabadult és újraképződött vegyületek összessége adja. A nehezebben lebomló anyagok nitrogéntartalmú vegyületekkel kapcsolódnak össze, és a folyamat végén sötét színű, nagy molekulájú, viszonylag stabil vegyület, azaz humusz képződik belőlük.

A humifikáción átesett szerves anyagok felhalmozása teszi lehetővé a talaj számára az energiaraktározást, a lebomlás során felszabaduló tápanyagok és víz megtartását, vagyis az élőlények számára legkedvezőbb, morzsás szerkezet kialakítását. A humusz tehát jelentősen hozzájárul a talaj termékenységéhez.

 

A növényeknek minden tápanyagra szükségük van

Nitrogén, foszfor és kálium nélkül nincs kiegyensúlyozott tápanyagellátás, a Phylazonit Tarlóbontó azonban feltárja, és a növények számára is felvehetővé teszi a szármaradványban lévő értékes tápanyagokat. Három szántóföldi növénykultúra, a repce, a búza és az árpa melléktermékein keresztül meg is mutatjuk, pontosan mekkora érték rejlik szármaradványainkban (az adatok tájékozató jellegűek).

 

Hatóanyag/Termésátlag

Termésátlag

Repce (3t/ha)

(3t/ha)

Őszi búza (6t/ha)

(6t/ha)

Őszi árpa (6t/ha)

(6t/ha)

Szerves anyag

6,6 – 9,3 t/ha

8,6 – 10,4 t/ha

12,2 – 15,2 t/ha

Nitrogén

56 – 70 kg/ha

52 – 61 kg/ha

70 – 85 kg/ha

Foszfor (P2O5)

29 – 34 kg/ha

34 – 37 kg/ha

41 – 47 kg/ha

Kálium (K2O)

71 – 101 kg/ha

85 – 103 kg/ha

143 – 179 kg/ha

 

A magyar mezőgazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok, MTA Talajtani és Agronómiai Kutatóintézet, Budapest, 2005.

 

A Phylazonit Technológia a precíziós gazdálkodásba is jól beilleszthető, amely komplex megoldást kínál a termelőknek a talajszerkezet javításától a tápanyagok jobb felvehetőségén át a növénykondicionálásig. Cégünk ehhez Horsch-típusú munkagépekre szerelt Phyller kijuttató szerkezetekkel segítséget is tud nyújtani.

A gazdaságra szabott technológiáról és a gépek igénybe vételének feltételeiről, kérjük, érdeklődjön tanácsadóinknál!

www.phylazonit.hu

Kapcsolódó cikkek