A munkagép vezérli a traktort

Borítókép

Ma már nem szokatlan, ha a GPS-alapú helyzetmeghatározás alapján a traktor terminálja szakaszolja a permetezőgépet, vagy a táblatérképpel kiadott feladatot követve változtatja a kijuttatott műtrágya vagy hígtrágya adagját. Eljött azonban az ideje annak, hogy ez éppen fordítva történjen: a munkagép vezérelje a traktort!

 

New Holland TIM T7 bálázó
 

A munkagépek típusjele mellett visszaköszönő TIM (Traktor Implement Management) vagy ICT (Implement Controls Tractor) jelölés utal arra, hogy a gép képes a saját érzékelőrendszere és fedélzeti számítógépe segítségével az őt üzemeltető traktor funkcióinak folyamatos vezérlésére. A cél a traktoros lényeges tehermentesítése. A gépkapcsolat ugyanis önműködően mindig saját terhelhetőségének felső határán tartja magát, a gépkezelő pedig a munkavégzésre és annak eredményére koncentrálhat.

Egy bálázó példáján: a változó szélességű és magasságú rendből nehezen képezhető egyenletes rétegvastagságú és tömörségű bála, ha a traktor állandó sebességgel halad. Amennyiben azonban a traktor a bálázó optimális üzeme érdekében a rend adottságaihoz igazodó, változó sebességgel vontatja a gépet, akkor a munka eredménye is tökéletes lesz.

Az interaktív ISOBUS ClASS 3

A sort 2009-ben az osztrák Pöttinger nyitotta meg, a John Deere fokozatmentes sebességváltoztatásra képes, különleges ISOBUS-rendszerrel ellátott traktora által vontatott rendfelszedő kocsijával. A rend vastagságát és elhelyezkedését ultrahangos érzékelőkkel követték le. Ehhez igazodva, a rendfelszedő hajtásához szükséges forgatónyomaték és a raktér töltöttségének fi elemmel kísérésével, a lehordó padozat sebességének változtatásával optimalizálták a kocsi teljesítőképességét. A teljes kihasználtságtól való eltérés esetén a traktor menetsebessége csökkent vagy nőtt. Azóta minden, magára valamit is adó munkagépgyártó bejelentkezett hasonló – természetesen egyre sokoldalúbb – megoldásokkal. Ezekben az a közös, hogy

  • egyetlen, szabványos, 9-pólusú ISOBUS-kábelen keresztül továbbítják érzékelőik, fedélzeti számítógépeik és beavatkozó egységeik jeleit a fogadó traktorra;
  • a traktor fejlett, 3. osztályú ISOBUS-feladatok teljesítésére alkalmas elektronikával és terminállal, fokozatmentes hajtóművel (CVT – Continously Variable Transmission), szabályozható hidromotorral hajtott TLT-vel, valamint elektromosan vezérelhető hidraulikaszelepekkel legyen ellátva.

A szabályozást végrehajtó egységek terén az elektromos hajtású traktorok éppen napjainkban zajló forradalma sokat finomíthat, de a lényegi elrendezés nem változik.

Kiragadott példák

A villanymotorral hajtott vetőelemekhez szükséges elektromos energiát a traktor generátorának szabályozásával a szemenként vető gép biztosítja (pl. Amazone EDX eSeed). A cukorrépa- vagy burgonya-betakarítógép soron tartja a traktort, szabályozza a munkasebességet, és kapcsolja a szükséges szabályozó szelepeket (pl. Grimme). A hígtrágyát kijuttató tartálykocsi kapcsolja a teljesítmény-leadó tengelyt és szabályozza annak fordulatszámát (pl. John Deere, Joskin, Zunhammer).

ISOBUS ClASS 3
Európa vezető gépgyártói már 2001-ben megállapodtak a szenzorokkal és fedélzeti számítógéppel ellátott munkagép, valamint a traktort is vezérlő terminál közötti kommunikáció egységes, a bináris adatátvitelen alapuló legjobb módjáról. Ez a BUS (Binary Unit System). Az ötletet világméretekben is felkarolták: megszületett a nemzetközi ISO 11783 szabvány, röviden az ISOBUS (lásd 2017. szeptemberi számunk összegző cikkét!). Az ISOBUS immár 3. osztálya – ISO 11783-9 – szerint a munkaeszköz vezérelheti a traktor funkcióit, például a munkasebességet, a TLT-fordulatszámát, a függesztőművet és az iránytartást – kézzelfogható közelségbe hozva az automatizálást.


Pöttinger TIM-rendfelszedője John Deere traktorral (2009)

Körbálázóknál a bálázó, vagy a bálázó-csomagoló kombináció szabja meg a traktor haladási sebességét és a bálázó leterhelését (pl. Krone Fortima, Comprima, Ultima® CF 155 XC).

A szögletes nagybálázók a munkasebesség automatikus szabályozásával teljes teljesítőképességük folyamatos kihasználásával üzemeltethetők, a „maximális áteresztőképesség” vagy a „tökéletes minőségű bála” közötti választás lehetőségével (pl. ClAAs ICT XERION, AXION 900 és QUADRANT 3400).


Claas szögletes nagybálázóinak ICT-rendszere

A vetés finomhangolása

Finnországban a Timo Oksanen vetőgépe a vetési mélységet maga szabályozza a traktor függesztőszerkezetének aktív vezérlésével. A minél egyenletesebb vetési mélység a csírázási lehetőségekre és a kelési erélyre is kihat. A gabonaféléket 20-50 mm közötti mélységben szokás kivetni. A TIM-rendszer nyolc érzékelőjével a beállított vetési mélység 10 km/h munkasebességnél +/-1,7 mm eltéréssel tartható.


a magágy morzsalékossága által vezérelt forgóboronás vetőgép-kombináció

Pöttingerrel kezdtük, fejezzük is be stílusosan Pöttingerrel! Annál is inkább, mert a tavalyi AGRITECHNICA kiállításon az olasz New Holland Agriculture és az osztrák Josephinum Research közreműködésével megvalósított, iránymutató TIM-fejlesztésük ismét az érdeklődés homlokterébe került. Vetőkombinációjuknál a függőleges tengelyű forgóborona és a vetőgép közé helyezett kamerák figyelik a magágy felszíni rögösségét, morzsalékosságát. Képeik azonnali, valós időben történő feldolgozásával olyan jelek generálhatók, amelyek az ISOBUS CLASS 3 alkalmazáson keresztül szabályozzák a munkasebességét és meghajtó fordulatszámát. Az így készült, egyenletesen finom magágyba garantáltan jó körülmények közé kerülnek ki a magvak. Az már magától értetődő, hogy a rendszer működéséhez nem szükséges természetes fény, illetve hogy az elvetett terület eredeti felületi érdességének térképe is elkészíthető.

Dr. Tátrai György